Az itthoni mozikban vagy akár a médiában nem vert nagy visszahangot a Tim Burton-höz is kapcsolható animáció, bár szerintem
zseniális.
Ez sem egy gyerekeknek készült mese, hangulata elég borús, témája apokaliptikus. Az emberiséget egy szörnyű háborúban elpusztítják a gépek, de a végnapokban egy tudós azon kísérletezik, hogyan mentsen át valami maradandót az emberiség kivonatából a távoli jövőbe. Kezdetleges vászon figurákba életet önt és megpróbálja őket egy-egy jó tulajdonsággal felruházni, így jönnek létre a számokat viselő kis lények: a feltaláló, a precíz mérnök, a háborús veterán, a szamuráj harcos, a művész, az izomagy és a legfontosabb, az őket összefogásra ösztönző vezető. Apró méretük és a lehetetlennek látszó helyzet ellenére felveszik a harcot a nagy géppel, egy jobb jövő érdekében. Teljesen élethűvé teszi a helyzetet a háborús hangulat - a sötét ég, a rettegés, ahogy apró
besúgó robotok elől bujkálva, magukat rissz-rossz alkatrészekkel javítva próbálják túlélni a helyzetet és véghezvinni a küldetést.
Néhány elem visszaköszön
Miyazaki mesevilágából, a gépek harca a természet és az emberiség
ellen. A fő gonosz bogyó-gép formája is ismert, akár a Mátrixból vagy a
Hihetetlen családból. De a babzsák figurák jól kidolgozottak,
érzékenyek, ötletesek.

No comments:
Post a Comment