A vörös oroszlán - Szepes Mária

Szepes Mária 1908-ban, Budapesten született író, forgatókönyvíró, költő és színésznő. Legismertebb művei A vörös oroszlán és a Pöttyös Panni - sorozat. 

1939-ben Tihanyban kezdte írni, az akkor még még novellának indult Vörös oroszlánt, melyen öt évig dolgozott. Nem sokkal 1946-os megjelenése után a művet veszélyesnek és felforgatónak találták, ezért példányait összegyűjtötték és bezúzták. Negyven évig tiltott könyv volt, s csak a véletlen műve, hogy néhány példányt meg tudtak menteni belőle. Több külföldi kiadás és kalandos út után 1989-ben ismét szabadon megjelenhetett itthon is. 

Témája egy lélek fejlődése, több életen át való vándorlása, kapzsisága, szenvedése, bűnhődése és megnyugvása. Mindez erősen kapcsolódik az elixírhez - Prima Materia - mely hallhatatlanságot, hosszú életet ad, annak minden előnyével és hátrányával. A történet több évszázadon ível át, 1535-től Hans Burgner születésétől indul, akinek egyetlen célja a Prima Materia megszerzése. Ennek érdekében bármire képes, még az erőszaktól sem riad vissza. Végül vágya teljesül, amiért nagy árat kell fizetnie. Szörnyű káoszba és zűrzavarba sodorja magát, amiből csak több életen át tartó vezekléssel, tanulással, fejlődéssel szabadul. Többször meghal és ujjászületik, mire megtalálja lelki békéjét. A könyvben számomra az a szép, ahogyan összefonódnak a világ nagy vallásai, mintha megértenék, egy közös célért való törekvés különböző változatai ők.

"Hálószobája cellához hasonlított. Egyszerű keskeny vaságya fölött saját maga által festett Krisztus-portré lenyűgöző, eksztatikus pillantása nézett szembe a belépővel. Ennek a képnek a színei sötétbe derengőn világítottak. A fülke másik dísze egy falba mélyesztett ébenfa állványra helyezett, fél méter magas elefántcsont Buddha-szobor volt, homloka közepén zöldes fényű drágakővel. A szobor előtt lótuszvirág alakú kristálykehelyben örökmécses égett. ... A falakon körül 22 felnagyított, színes hieroglifa képe függött. A szoba egyetlen bútorzata keskeny, hosszú asztal volt, amelyen két hétágú gyertyatartó közt nagy éggömb állt. E csillagtérkép csillagai éppúgy világítottak, mint a hieroglifák a falon vagy a Krisztus-portré."

Nagy kedvencem ez a könyv. Már csak azért is, mert Thaiföldön nyaraltunk, amikor olvastam. Azt hiszem most már mindig ez az emlék fog hozzá kapcsolódni.