Varró Dániel - Akinek a foga kijött

Rettenetes jó versek vannak benne, nagyon tetszik! A férjem szerint nem is gyereknek vettem, hanem inkább magamnak. Mindenesetre engem megnevettet és felvidít, hogy más gyerekesek is ugyanazt élik át, mint én. Már a Kerge ABC-ben is a Varró versek tetszettek a legjobban! Ajánlom mindenkinek!

"...

Nem megyek a mányi tóig,

csak a távirányítóig.

Átteszem a kettesre,

épp amikor fény derülne

a filmben a tettesre.

Nem mászom el Rédéig,

csak a papa gépéig.

Emailjeit befejezem,

ne főjön a feje ezen.

Nem megyek el Csátaljáig,

csak a cica tányérjáig.

Kieszem a kajáját,

úgy tudom, hogy kisbabáknak

kimondottan ajánlják."

Mozart - Titus kegyelme

"A Metropolitan Opera a Müpában
Mozart utolsó operája, a II. Lipót császár cseh királlyá koronázására írt Titus kegyelme a Met-közvetítés többi darabjához hasonlóan erős szereposztásban látható. Az együttest a barokkspecialista dirigens, Harry Bicket vezeti, a címszereplő római császárt Giuseppe Filianoti alakítja. A trónfosztott uralkodó lánya, a bosszúvágytól hajtott Vitellia szerepében Barbara Frittolit láthatjuk-hallhatjuk. Titus meggyilkolására irányuló tervének végrehajtását a fiatal Sextusszal kibontakozott románca nehezíti - őt az utóbbi pár év alatt fantasztikus karriert befutott Elīna Garanča formálja meg. Anniust és Serviliát ugyancsak két világnagyság, Kate Lindsey és Lucy Crowe játssza. Jean-Pierre Ponnelle gyönyörűen stilizált rendezése egyike a legendás alkotó legtöbb elismerést kapott munkáinak. "

Thomas Ades - A vihar

"A New York-i Metropolitan operában folytatta diadalútját Thomas Ades operája, a Vihar, amely Shakespeare darabjából írt librettót kelti életre. Az eredetileg a londoni Covent Gardenben 2004-ben bemutatott alkotást azóta négy más operaház is műsorára tűzte, ami – mint a The New York Times írja – szinte példátlan siker egy kortárs opera esetében. Akárcsak az ősbemutatót, a Met-premiert is személyesen a brit szerző vezényelte.

A NYT kritikusa a Vihart az utóbbi évek egyik legihletettebb, legmerészebb és legegyénibb operájának nevezi. A rendező, Robert Lepage először québec-i operafesztiválon vitte először színre a művet..."

Dead can dance

Távoli tűz és Az utolsó kísértés - Zsoldos Péter

Zsoldos Péter 1930-ban született Szentesen, végzettségét tekintve zenetanár. Ez elég meglepő, mivel

elsősorban tudományos-fantasztikus műveiről ismert Magyarországon. A két regény az általa írt Viking-trilóga második és harmadik része. A történet főhőse Gregor Man a földi űrhajós és geológus, aki az első csillagközi utazása során egy idegen bolygón - a Gámán -  reked.

A trilógia első kötete leírja, hogyan kerül főhősünk a bolygóra. Az expedíció során az űrhajó megsérül, Gregor Man elszakad társaitól és a vadonban egy kőkorszaki törzs tagjává fogadja. Megismerhetjük milyen is lehetett az őskori emberek élete, mindezt egy hozzánk képest is utópisztikus társadalomban felnőtt ember kalandjain keresztül. Célja megtalálni a társait és megjavítani az űrhajót. De a történet bonyolódik mikor kiderül a bolygó más részein fejlettebb, ókori társadalom fejlődött ki...

A második regényben Gregor Man az egyik bronzkori városállam Avana Isteni ura lesz, miután szívbetegsége miatt nem utazhat vissza társaival a Földre. Egy fejlettebb társadalom egyedüli tagjaként magára marad, s nincs más választása mint nyakába venni a kormányzás súlyos terhét. Kötelességének érzi, hogy a tőle telhető összes eszközzel segítse és fejlessze a várost, biztosítsa túlélését. A könyv tulajdonképpen egy ókori társadalom mindennapjait, fejlődésének menetét mutatja be: saját vallással, udvari etikettel, orvostudománnyal és szokásokkal. Szigorú értelemben inkább történelmi regény, mintsem sci-fi. Főhőse moralizáló, filozofikus alkat, magányos uralkodó, vállán társadalmi, gazdasági, technikai fejlettségének minden súlyával.  Gazdagságot és jólétet hoz a városnak, míg a - vezetésben maga mellé emelt - tanács tagjai elbízzák magukat, s javaslata ellenére háborút indítanak a szomszédos városállamok ellen. Kezdetben sikeres vállalkozásnak indul, ám végül nagy árat kell fizetniük minden pusztításért. Ellenségei összefognak Avana ellen, s már már lerohanják a várost, mikor megjelenik a második földi űrhajó...

A harmadik regény szintén Avanában játszódik, bár kevésbé eseménydús. Az Isteni Úr korának előrehaladtával egyre megfontoltabb, egyre felelősségteljesebb, egyre morózusabb. Egyetlen célja, hogy minél jobban felkészítse "gyermekeit" a veszélyre... a veszélyre amit egy távoli, náluk is fejlettebb, középkori társadalom jelent. A tanács tagjai nem osztják aggodalmát, túlzottnak érzik a védekezést egy nem létező sereg ellen. Egészen addig, míg egy hajótöröttet találnak Avana partjainál.

A harmadik kötetet átszövi Gregor Man folytonos vívódása. Kétségei támadnak joga van-e beleavatkozni Avana fejlődésébe, átültetni a földi szokásokat, technikai fejlettséget és társadalmi berendezkedést a Gámára. A csavar a történet végén, hogy megjelennek a Gámán a földönkívüliek, egy a földinél is fejlettebb társadalom tagjai és felajánlják Gregor Mannak, hogy csatlakozzon közéjük...

Trónok harca - George R.R.Martin

Hát igen engem is elkapott a láz. Először a sorozat, aztán a könyv. Annak ellenére, hogy nem vagyok oda a fantasy műfajáért, tetszett a sztori. A sorozat nagyon látványos, történet hű, csak azt hagyták ki belőle, ami nem igazán volt fontos. Az egyes fejezetek a szereplők szemszögéből mesélik el a történetet. Izgalmas és szövevényes. Bár én nem kedvelem ezt a feudális társadalmi légkört, talán mégis a javára írható, hogy nem csak a pozitív oldalait ábrázolja, sőt van bőven mocsok és vér és hála a törpének cinizmus és szarkazmus is bőven.

A megvetés - Alberto Moravia

"Alberto Moravia eredeti nevén Alberto Pincherle a XX.század egyik legkiemelkedőbb olasz regényírója, kinek művei legfőképp a modern szexualitással, szociális elidegenedéssel és egzisztencializmussal foglalkoznak. Több regényét is megfilmesítették, úgy mint A megvetés, melyet Jean-Luc Godard forgatott (Le Mépris) és az Egy asszony meg a lánya..."

Érdekes regény, mégsem tetszett igazán. A történet mesélője egy férfi, egy férj, aki feladja írói pályafutását és álmait a megélhetés reményében. Kezdetben nagy szegénységben, ám annál nagyobb szerelemben él feleségével. Hogy jobb életet biztosítson szerelmének, elvállalja egy forgatókönyv megírását. Innentől változik meg az életük, szép lakás, drága kocsi és egy egyre jobban elhidegülő feleség... A férfi tanácstalan, összezavarodik, mindent megpróbál, hogy visszahódítsa a nőt. Egyfolytában azt kutatja, mi volt az a pont, amikor elindultak lefelé a lejtőn. Kezdetben megértő, aztán határozott, majd egyre erélyesebb végül dühös és csalódott. Vergődése már szánalmas, nem látja azt amit amire az olvasó is rég rájött... felesége és arrogáns producere közt történt valami...

És itt be is fejezném, meglebegtetve a történet végét, csak éppen ezzel van a baj. A történet végével. Amit a főhős egy regényen át képtelen volt megoldani, egy huszárvágással elintézi. És amit eddig olyan reálisan és szinte logikusan boncolgatott, most egyszerre talányos lesz, elfedi a képzelgés és a homály...