Fohász Owen Meanyért - John Irving

Karácsonykor láttam meg a könyvesboltokban az új Irving könyvet és azonnal megvettem! Mivel még volt olvasnivalóm, csak csak tavasszal kezdtem neki, de már alig vártam. Kicsit tartogattam, nézegettem mint egy kincset. Hát nem csalódtam. Nagyon tetszett. Hamisítatlan Irving.

Az egész történet első személyben íródik, a középpontban pedig az elbeszélő (John Wheelwright)  legjobb barátja Owen Meany áll. Háttérként a vietnami háború szolgál keveredve a vallásos meggyőződés, kétely és belső lelki vívódás elegyével.

A regény gyerekkoruktól kezdve meséli el történetüket, s már az elején sejteti a végzetes befejezést. Owen egy különös kisfiú, aki törékeny alkatával, kicsiny testi valójával ellentétben, belül nagyon is eltökélt, határozott, s az idő előrehaladtával karakán személyiséggé válik. Fura családi viszonyok, egy korán elvesztett anya, John apjának kérdése fűzi egyre szorosabbá barátságukat. Még az sem távolítja el őket, hogy egy ostoba baleset következtében Owen akaratlanul is John anya halálának okozója lesz. S ez csak megerősíti a kisfiú küldetéstudatát, kiválasztott szerepét. Owen kiemelkedő intelligenciával rendelkezik, rendkívüli tapintattal egyengeti John és a körülötte élő emberek sorsát. Nagyon komoly kisfiú, már-már ijesztő, néha nem egészen emberi. Legidegesítőbb tulajdonsága, hogy mindig igaza van. Nemcsak fizikai megjelenése, de a HANGJA is különleges, szinte idegesítő. (Owen szövegeit az író következetesen csupa nagybetűvel írja.) Mindenkit letaglóz, aki először látja és hallja.

A két fiú sorsa összefonódik, együtt járnak elemibe, vasárnapi iskolába és az Akadémiára, ahonnan Owent végül érdekes körülmények között kicsapják. Életük a katonaság közeledtével elválik. Owen ugyanis megszállottja lesz küldetésének, mely egy álom formájában gyötri őt. John anyjának halála óta úgy érzi Isten kiválasztotta őt egy feladatra, s életének egyetlen értelme van, mely összefügg azzal, hogy részt kell vállalnia a vietnami háborúban. Környezetét megijeszti ez az elszántság, nem tudják eltéríteni, jobb belátásra bírni, az idő rövid, s közeleg a rejtélyes álom által kijelölt nap...

Érdekességek
* John Wheelwright valódi történelmi személyiség, a XVII. században élt angol lelkész volt.
* John Wheelwright munkája során kapcsolatba került a New Hampshire környékén élő sagamore    indiánokkal. A könyvben Irving ezt a nevet adta a szomszéd kutyájának (Sagamore). Az indián motívum pedig többször szerepel a regényben.
* a történetben szereplő Gravesend település valójában Angliában található.
* John anyját alakító Tabby Weelwright-hoz hasonlatos nőalak már a Garp szerint a világ című regényben is megfigyelhető.

A hifista felesége

Nem saját szerzemény, de egyszerűen muszáj volt kitennem a blogra.

"A hifista felesége először nem érti és nem is akarja érteni, hogy hogyan lehet ilyesmiért ennyire lelkesedni. Először Tannoy hangfalak kerülnek a szakadt music centerre, és tényleg jobban szól. Aztán jön a cd lejátszó és az erősítő. Legyen Cambridge audio és Marantz, mert most arra futja. És jé, még jobban szól! Közben a hifista szaklapokat kezd vásárolni, amelyeket el is olvas. Mivel olvas, okosodik. Nordost kábel kell, mert attól jobban szól! "Ha lenne előerősítő is, meg "úszna" (lámáknak:golyókon lebeg) az egész, akkor aztán lenne hangzás", -mondja a hifista, és lesz kábel és úszik minden. De mindig van jobb és újabb. A hifista audiophileben kezd utazni és innen már csak egy lépés a high end, ezt az évek során a hifista felesége is megtanulta. Ha nőtársai sajnálni kezdik, akkor simán kivágja magát azzal, hogy a hifista ihatna, csajozhatna és hazárdírozhatna is, ami sokkal költségesebb és fájdalmas is, ebben viszont mindenki örömét leli. Hogy átmenetileg sandy beach a lakás, mert az állvány csöveinek feltöltése folyik a jobb hangzás miatt, azon már cseppet sem akad ki. Örömmel és szó nélkül csoportosítja át a mélyhűtő tartalmát azért, hogy az új cd-ék ott töltsenek egy napot, a letisztulás érdekében. A hifista felesége azon sem lepődik meg, ha az új, fa vágódeszka a cd lejátszó tetején végzi, vagy ha a hifista fa építőjátékot kér karácsonyra, mert ha a fakockára, vagy gúlára helyeződik a rendszer, akkor mégjobban szól. "Mostmár tényleg csak egy jó bakelit lemezjátszó hiányzik"- mondja a hifista, és lesz Pro Ject lemezjátszó és rákötődik a Hi Vox rendszerre.  A hifista felesége jól ismeri a "Mostmár csak egy..." kezdetű mondatokat. Nem is lepődik meg, amikor a hifista azzal állít haza egy verőfényes délután, hogy megtalálta a következő, elengedhetetlenül szükséges darabot, de majd jó lesz karácsonyra. Persze amikor a városban járnak, a hifista megmutatja a kiválasztott, tökszuper,  Monster elosztót, amiért nagyon sokat kérnek, ahhoz képest, hogy "csak" egy elosztó. És akkor a hifista felesége azt mondja a hifistának, hogy ne tegye vissza a cuccot a polcra, viszont boldog 15. évfordulót, majd a kezébe nyomja a fullextrás elosztót és mosolyogva, kéz a kézben távoznak a boltból.

Otthon aztán minden a helyére kerül, majd a hifista beteszi az Eva Cassidy lemezt és ahogy megszólal a Cheek to cheek, könny szökik a hifista feleségének szemébe. Eva Cassidy ott énekel a nappaliban, csak nekik és minden eddiginél jobban szól."

Posted by Naomi Henger

A helsinki Roccamatio család a tények tükrében - Yann Martel

Yann Martel Spanyolországban született kanadai író. Leghíresebb regénye a Pí-élete. A helsinki Roccamatio család a tények tükrében című könyve négy novellát tartalmaz, melyek a kezdeti szárnypróbálgatások legjobb darabjai. Nem vagyok az előszavak híve, de ez most különösen jól sikerült. A szerző közvetlen hangvételben írja le íróvá válásának folyamatát, vagyis inkább annak kezdetét. 

A négy novella közül a címadó a legerősebb. Két egyetemista fiú barátságáról szól, akiket az sem választ el egymástól, hogy kiderül egyikük halálos beteg. A betegség kialakulásától egészen a végkifejletig követhetjük nyomon, hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben megőrizni az emberi méltóságot, humorérzéket, fenntartani bizakodást és támogatni szeretteinket. A második és a negyedik novella is ötletes, de számomra elhanyagolható. A harmadik viszont annál érdekesebb, az Egy halál változatai, bizarr témát dolgoz fel. Egy börtönigazgató változatos tudósítása egy (vagy több?) halálraítélt utolsó napjáról...

Állatok - Joyce Carol Oates

Joyce Carol Oates, amerikai, Pulitzer-díjas írónő 1938-ban született Lockportban. 1963-tól több mint 50 regényt, novellát, elbeszélést adott ki. 2001-ben jelent meg az Állatok (Beasts) című regénye.

Helyszíne a Catamount Főiskola Massachusetts állam délnyugati részén. Főhőse egy naív, fiatal diáklány (becenevén Philoméla), beleszeret az egyetem legendásan vonzó professzorába, akitől versírást tanul. Folytonosan róla ábrándozik, bátortalanságában csak figyeli, hogyan flörtölnek vele évfolyamtársai. Közben a campuson rejtélyes tűzesetek történnek, diáklányok kapnak ideg-összeroppanást, tesznek öngyilkossági kísérletet, majd tűnnek el a süllyesztőben. Philoméla valahol mélyen érzi ezek a dolgok összefüggnek a professzorral és feleségével, az érett, érzéki, buja szobrásznővel: Dorcasszal. "Dorcas művész volt, az ember vagy csodálta a munkáit vagy gyűlölte." Totem & Tabu című kiállítása felkavarja az érzelmeket, nemtetszést vált ki a liberális szellemiségű főiskolán: életnagyságú, fából készült, nyers, kihívó szexualitással telt, nőalakjaival. Titok terjeng a campuson, catamounti lányok - "különleges" lányok - kerülnek látszólag közeli viszonyba a házaspárral, akik néha magukhoz emelnek valakit, majd pedig ellökik őt maguktól...

Szerettem olvasni, érdekes volt, jó stílusa van, egyszerű, nem fellengzős vagy mesterkélt. Ezek után biztos, hogy olvasok még tőle.

Találtam benne egy vonatjegyet. Tavaly nyárról. Balatonmáriafürdőre. Még az előző olvasó hagyhatta benne, szeretem az ilyet. Elképzeltem - a mostani fagyban ábrándozva - milyen jó lehetett ezzel a könyvvel leutazni a Balcsihoz...

Nullánál is kevesebb - Bret Easton Ellis

Bret Easton Ellis 1964-ben született Los Angelesben. Első regénye, a Nullánál is kevesebb (Less then zero) még egyetemista évei alatt jelent meg. Leghíresebb könyve Az amerikai psycho 1991-ből, melyet meg is filmesítettek. Az ún. X-generációs írók egyik ismert tagja.

A regény főhőse Clay, egy 19 éves los angelesi srác, aki az első egyetemi szemeszterről jön haza az ünnepekre. Szülei elváltak, de ez nem is igazán fontos, annyira eltávolodott már tőlük, húgaival sincs semmilyen kapcsolata. A történet egy véget nem érő sodródás: házibuliból discoba, étteremből bárba, kávézóból játékterembe, értelmetlen autókázások, alkohol, drog, szex lányokkal, szex fiúkkal - nagyjából minden mindegy... És bár ez érdekes és élményekkel teli életnek tűnik, Clay mégis mintha sehol nem lenne jelen. Unatkozó, gazdag fiatalok világa ez, akiket kínoz az érzelmi kiüresedés vagy hogy találjanak valamit értelmet az életüknek.

Kissé untatott, semmi átütő, semmi katarzis és ahogy várni lehetett: semmi tanulság vagy végkövetkeztetés. Ami persze nem feltétlenül szükséges. Némi párhuzamot érzek Jack Kerouac: Úton c. regényével (kövezzenek meg érte), azt mégis jóval eredetibbnek tartom.

A könyvből készült film 1987-ben jelent meg azonos címen (magyarul Fagypont alatt) Robert Downey Jr. szereplésével.

Országok ahol mindig beverem a fejem

Apropó Thaiföldről jut eszembe egy könyv: Demeter Hunor - Országok ahol mindig beverem a fejem.

Már a címe is tetszik, lévén hogy magas vagyok. Én is beverem a fejem szinte mindenhol, metróajtó, trolikapaszkodó, nem sorolom...

A könyv öt országba kalauzol el bennünket, olyan helyekre, melyek közül már egy körbeutazás is irigylésre méltó - legalábbis számomra - Thaiföld, Laosz, Kambodzsa, Új-Zéland és India.

Idézet a hátlapról:

"Összetevők: 50% trópusi napfény, 25% kacagás, 15% kölcsönös ázsiai csodálkozás.

Vigyázat: nyomokban szarkazmust és iróniát tartalmaz!"

Nem egy kiforrott író könyve ez, de miközben távoli tájakra varázsol, megnevettet és kiszakít a hétköznapokból. CD mellékletén gyönyörű fotók találhatóak, az ajánlóban pedig Besenyő Pista bácsi a következőképpen nyilatkozik: "Ez egy közlekedékeny zsebkönyv!"

A dolog pikantériája, hogy a könyvből származó bevételt egy beteg kisfiú, Peti gyógyítására ajánlotta fel az író. Általában nem dőlök be az ilyesminek, de ez most nem átverés.

Star Wars - George Lucas

Tudom, tudom ez elsősorban nem könyv. Nem is az irodalmi értéke miatt akadt a kezembe. Egyszerűen csak kedvem támadt egy kis nosztalgiázáshoz. Annyit ad, amennyit az ember várhat tőle. Egy évvel a film sikere után adták ki 1976-ban, majd 1980-ban jelent meg magyarul. Talán még egy bőrt akartak lehúzni erről a zsíros témáról. Ezt az is mutatja, hogy bár mindenhol a világon Lucas neve alatt jelent meg, valójában Alan Dean Foster írta. Mindenesetre teljesen megegyezik a filmmel, mintha forgatókönyvet olvasna az ember. Nem magyaráz meg többet, nem ad betekintést a történet hátterébe. Az olvasással párhuzamosan az embernek szinte a szeme előtt pereg a film. De mégis jó. Kozmosz (egyszerűen) fantasztikus könyv.